MENÜ


BONYHÁDI 
RÓMAI KATOLIKUS 
PLÉBÁNIA

A szeplőtelen fogantatott boldogságos Szűz Mária

tiszteletére szentelt

bonyhádi Római Katolikus Plébániatemplom története

 

 

Bonyhád egyike a Bonyha személynevét viselő településeknek, az erdélyi Gyula fia, Szent István unokaöccse, akit az államszervező király az ország belsejébe telepített. A település első írott említése 1309-ből való, falu az egész középkorban és a török hódoltság idején is, hogy temploma volt, arra a török defterekből következtethetünk, amelyek papjáról megemlékeznek. A török kiűzése után először az 1687-ben a Császári Udvari Kamara összeírásában a Nádasdi Kerület egyik lakatlan települése.1702-től már  lakott. 1715-ben 16 jobbágya van, 7 magyar és 9 délszláv nevű. 1717-től 1720-ig ismét puszta hely, aztán református magyarokat hívott ide Kun Ferenc földesúr.

Az első ide érkező többségében katolikus német családokkal a földesúr 1724 augusztus 1-én kötött letelepedési szerződést.  Az első plébánosuk Draksics Márk 1727-ben. Felgyorsult a németség beáramlása, amikor Kun Ferenc birtokainak egy részét Schilson bárónak adta el.  A korábbi hevenyészett épület helyére 1729-ben építették meg fatemplomukat, amely a mai Szent Imre utca páratlan számozású oldalán az iskoláig húzódó temetőben volt. Az 1730-ban idelátogató Fonyó Sándor szekszárdi esperes leírásából ismerjük. Ő a cikói templomhoz hasonlította. Hat üveges ablak világította meg. Sinzendorf Fülöp győri püspök szentelte fel a bonyhádi templom zsindellyel fedett fatornyát, amelyben kis harangocska lógott. A szeplőtelen  fogantatott boldogságos Szűz Mária tiszteletére elnevezett és szentelt  templomocska oltárán állt a  szobor, Mária a kis Jézussal.1743-ban báró Schilson bonyhádi birtokait Perczel József vásárolta meg, a birtok másik fele leányági örökség révén a Kliegl családhoz került.

A németek betelepülése folytatódott. Az 1767-es úrbéri összeírás  már 103 családot talált Bonyhádon. A katolikus egyházközség már kinőtte templomát. Dományi Mátyás (1736–1769) plébános (1765 -1769) 800 Ft-ot hagyott az új téglából és kőből építendő templom céljára.1769. áprilisától a templomépítő hírében álló szakadáti plébánost, Winkler Mihályt hívták meg a bonyhádi hívek lelki vezetőjüknek. Winkler Mihály (1769.09. 07. Kőszeg – 1810. 03.02 Gödre)  három esztendősen vesztett el a szüleit, nagynénje, majd egri kőműves nagybátyja neveltette az árvát. Már gyermekként papnak készült. Egerben és Pesten végezte középiskoláit, Pécsen a teológiát. 1754.01. 13. pappá szentelésének dátuma. Káplán volt 3 évig (Magyar)Széken. 1757-1759 között Gödrén, majd 10 évig Szakadáton plébános. A szakadáti templomot alapjaiban megújítatta és meghosszabbíttatta, a gödrei építését utódára hagyta, de a költségeit ő állta, a bikali templom teljes építést Winkler  költségén valósították meg .

Winkler nagy lendülettel látott munkához, a templomot nagyobb méretűnek terveztette.1769. december 8-án volt az ünnepélyes alapkőletétel Országh András püspöki helynök közreműködésével. Az építkezés több megszakítással 10 évig folyt. Az első alapozás szerint az épület a mai helyétől keletre a szekszárdi útnál volt, a templom ajtaja a plébániára nézett  A templomépítőnek meg kellett küzdenie a felekezeti közönnyel, a földesurak kicsinyes intrikáival, és a protestáns robotosok rosszindulatával.1773. november 20-án Klimó György pécsi püspök a mai helyén, mai elrendezésében engedélyezi az építkezést. 1775. szeptember15-től 1776. végéig folytak a munkálatok.1777-ben már a Mózes szobor helyére került. Egyházmegyéjét újjáépítő Klimó püspök 1777. május 2-án bekövetkezett halála, az általa ígért anyagiak elmaradása vetette vissza az ügyet, majd  1778-ban  Winkler súlyos betegsége miatt állt az építkezés.1778-ban elkészülhetett a sekrestye boltozata. Két évvel később, 1780. december 8-án  Nunkovics György nagyprépost  felszentelte a templomot. Az 1781. május 29-i nagy tűzvész, a paplak leégése hátráltatta a befejezést.Végre1782. aug. 25-én  Gróf Eszterházy Pál László pécsi püspök konszrekálta a „ szeplőtelen  fogantatott boldogságos Szűz” tiszteletére.

1782 január 14-én József császár és király Bonyhádnak mezővárosi rangot adott, évi négy vásárt tarthattak, 1801-ben Ferenc király ezt a jogot megerősítette. Az első országos összeíráskor 1786-ben már több mint háromezer lakója volt. A mezőváros központjának meghatározó épülete a plébániatemplom. Mintája a szentgotthárdi apátsági templom az első jellegzetes homlokzati középtornyos barokk templom – Franz Anton Pilgram(1748-1764) alkotása.

Téralakításában a bonyhádi templom észak-déli irányú hossztengelyre van felfűzve, a déli bejárat utáni előtér hordozza a kórust,  három boltív választja el  a hosszháztól, amely háromboltszakaszos csehboltozat, a középső kiemelt. A szentély a nyolcszög három oldalával záródó, csehsüvegboltozatos.  A tömegalakításban meghatározó a homlokzatból kilépő alacsony, hagymakupolás torony, a nyeregtetős hasábalakú lekontyolt hosszház. A falazatok és boltozatok építőanyaga tégla, a tetőszerkezete fenyőfából készült, hódfarkú cseréppel fedett. Szerkezeti rendszere támaszíves, a falak pillérmerevítéssel készültek. Jellemzőek a hegedű alakú és íves záródású ablakok. Homlokzatképzésben a legmarkánsabb a lizénákkal három részre osztott déli homlokzat. Az két homlokzati szoborfülkében, eltérően más hasonló templomoktól, Szent Péter mellett nem Szent Pál, hanem Mózes helyezkedik el. A nyugati homlokzat különlegessége Szent Mihály szobra a sekrestye oromfalán. A templom korabeli berendezési tárgyai; a barokk főoltárkép a Maulbertsch a szeplőtelen fogantatott boldogságos Szűz oltárképével az 1760 – 70 –s évekből, a szószék, a faragott tölgyfapadok, a barokk gyóntatószékek, a szenteltvíztartó. Jelentősnek mondható Péter és  Pál apostol faszobra az oltár két oldalán.

1789. április 18-án Winkler Mihály visszaadta a bonyhádi megbízását a püspöknek. A konszrekálástól a távozásáig terjedő időszakban a templom felszerelésének teljessé tételében még meghatározó szerepet játszott. Györffy István kutatásai szerint 1782 őszén Karel Janecek vagy Joseph Effinger pozsonyi mester barokk orgonáját építették be a kórusba. Segédje valószínűleg Róth József a későbbi bonyhádi orgonaépítő műhely tulajdonosa volt. 1782/83-ban a megmaradt építőanyagokból a megye első keresztény ispotályát építteti meg a bonyhádi zsidók kórházának példáján okulva.1788. június 30-án került az óra a toronyba.

Winkler utóda Kolb Konrád (1789-1811) ideje alatt 1808-ban Schentz Dániel Nepomuki Szent János mellékoltár képének és a Pécsett öntött harangnak az elhelyezésére került sor. Kiszel Ádám Miklós plébános(1825-1858) idején az 1831-es felújítás során  klasszicista stílusú főbejáratot építettek. Gauzer József plébános (1862-1872) szolgálati idejében 1868-ban Kegyes József festette meg a Szent György és a  Szent család mellékoltár képeket. Bencze István plébánoskodása idején (1872-1887) 1882. szeptember 3-án történt a  centenáriumi újraszentelés, s a 100 éves évforduló egybeesett az Irgalmas Nővérek bonyhádi megjelenésével, ettől kezdve ők működtették  az elemi leányiskolát és a szegényházat.

A két világháború közötti történések részben a templomkert, részben a 150 éves évfordulóhoz kötődően a magyar nemzeti  érzület ápolását szolgálták.  1925-ben avatták fel a templom keleti fala előtt a  „Katonabajtársak” szobrot amit  „A világháborúban elesett bonyhádi hősök emlékére 1914 –1918” szenteltek. Hybl József kőfaragó alkotására 160 elesett nevét vésték.1927-ben  Mayer Albert pécsi orgonamester új orgonát készített, az orgonaszekrényt megtartotta eredeti formájában.

Bauer (Pór) József (1931-1964) először 1932. augusztus 24- én Winkler Mihálynak  emléktáblát állíttat a templom bejáratánál, majd 1932. augusztus 27- 28-án a Vörösmarty-emléktáblát avatták  a plébánia falán. Egyed Antal (1779 –1862) bonyhádi plébánoskodása (1813-1822) alatt gyakran időzött ott a plébánossal és Teslér László káplánnal a költő, „mert szavuk csak haza és a literatúra volt.” 1933-ban lett dísze a templom előterének Perczel Mór domborműve, Merész Károly alkotása  a „Hazáért” felirattal, talapzatát März Konrád építette.

1948-ban az egyházi iskolák államosításának évében  emeltette a Mária – szobrot a templom bejáratnál Pór József apát úr. 1956-ban kerülhetett sor templom renoválására. A forradalom idején a Perczel dombormű a tüntetések helyszíne, nem  véletlen, hogy a visszarendeződés során a forgalom átszervezésére hivatkozva 1960-as  években  lebontották. 1964-ben a torony kupoláját súlyos villámcsapás érte, csak 1967-ben a befejeződött be helyreállítása, amely formájában nem volt az eredetivel megegyező.

1975-ben a templom belső festését leegyszerűsített formában újították fel. Pasztell színekkel eltakarták; részben eltávolították a korábbi barokk és későbbi eklektikus falfestést és falképeket.1982. augusztus 22-én  a 200 éves évfordulón az ünnepi misét Dörnyei István szekszárdi apátplébános celebrálta.

 

templom2.jpg

 

1990-ben Jónás János plébános (1979-2005) úr szervezésében nagyszabású felújítás történt; mely kiterjedt a tető javítására, újracserepezésére. A toronysisak 1964 évi villámcsapás előtti formájának megfelelő helyreállítására – Hübner József építészmérnök tervei szerint –, valamint a homlokzat felújítására a Bonyhádról Németországba kitelepített hívek anyagi segítségével és a helybeliek adományaival és áldozatkész segítő munkájával került sor.

2004. augusztusában Jónás János apát úr belső felújítási és rekonstrukciós munkákat kezdeményezett. November 5-én Gere László régész az 1975-ben eltakart díszített mennyezeti és oldalfali felületekről szondázó kutatást végzett. A bonyhádi Egyházközség által benyújtott belső rekonstrukciós munkákra vonatkozó pályázat kedvező elbírálást nyert; így a Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács által odaítélt összegből, és a bonyhádi hívek adományaiból lehetőség nyílt felújítási munkák megkezdésére.

Varga Péter díszítőfestő, Mauks Zoltán restaurátor és Mauksné Dittrich Csilla restaurátor részvételével 2005. május 2-án megkezdődött a templombelső restaurálása; egyidejűleg a világítási rendszer korszerűsítése. Május 5-én a  szentély előtti diadalív festési rétegeinek eltávolítása során kirajzolódott a templom építését követően készülhetett kb. 200 éves – eddig még nem ismert – Utolsó Vacsorát ábrázoló freskó. Augusztus 1-én elhunyt   Jónás János  apátplébános úr, de a rekonstrukciós munkák nem álltak le; a kinevezett utód egyetértésével folytatódtak.

Az eredeti állapotában helyreállított kimagasló jelentőségű Utolsó Vacsora freskó helyreállítása 2006. június 30-án befejeződött. A főoltár, a mellékoltárok; a gyóntatófülkék; a szószék eredeti barokk stílusú helyreállítása; új csillárok és belső bejárati kapu készítése is megvalósult.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

P

  • 2017-09-23 08:23:07

  • 2017-09-20 08:23:59

  • 2017-09-18 15:38:10

  • 2017-09-08 07:01:00

Asztali nézet